Az ajánlattevők a közbeszerzési versenyhelyzetben esetenként a verseny tisztaságát sértő kötelezettségeket vállalnak annak érdekében, hogy elnyerjék az ajánlatkérő megrendelését. Az új Kbt. a „kirívóan alacsony ár" helyett „aránytalanul alacsony árról" szól annak érdekében, hogy kifejezze, az ajánlatoknak a túl alacsony összegét nem elsősorban egymáshoz, hanem a szerződés tárgyának értékéhez viszonyítva lehet megítélni.

Ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely önállóan értékelésre kerül, az ajánlatkérő írásban köteles

• az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint
  • indokolást

kérni, és

• erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni.

Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérőnek az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

• korábbi tapasztalataira,
• a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy
• a közbeszerzést megelőzően a szükséges anyagi fedezet meghatározásához felhasznált egyéb adatokra.

Köteles az ajánlatkérő indokolást kérni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt ellenszolgáltatás több mint 20%-kal eltér az ajánlatkérő rendelkezésére álló - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - anyagi fedezet összegétől.

Az anyagi fedezet összege az új Kbt. szerint már az ajánlatok értékelését megelőzően nyilvánossá válik, hiszen az ajánlatok, illetve végleges ajánlatok bontását megelőzően az ajánlatkérőnek ismertetnie kell (Kbt. 62.§ (4) bekezdés).

Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az új szabályozás megerősíti a Közbeszerzési Döntőbizottságnak azon állásfoglalását, miszerint – ha az indokolás alapján nem hozható megalapozott döntés – ez a második körös tájékoztatás kérés nem csupán lehetősége, hanem kötelezettsége is az ajánlatkérőnek.

Ugyanakkor azt is egyértelművé teszi, hogy az indokolásra felhívott ajánlattevőt terheli az ajánlati ár megalapozottságát alátámasztó minden információ megosztása az ajánlatkérővel, az ő terhére esik, ha indokolásában nem bocsát megfelelő adatokat rendelkezésre: az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról.

Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottsága és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőségének megítélése során figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen

a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,

b) a választott műszaki megoldásra,

c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,

d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,

e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy

f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.

Az ajánlatkérő ezt követően köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

A Kbt. meghatározza, hogy mikor minősül az indokolás a gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek: ha az ajánlati ár – a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel – nem nyújt fedezetet

• a külön jogszabályban, illetve
• kollektív szerződésben, vagy
• a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben

az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző 1 éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre.

Új elem, hogy az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.

Az ajánlatkérő, ha a döntésének meghozatalához szükséges, az ajánlati ár megalapozottságáról, összehasonlítás céljából, a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.

Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – az Európai Bizottságot.