|
|
|
Ingyenes
|
|
|
|
|
Ingyenes
|
|
Kérelmet nyújthat be, azaz kérelmező lehet:
Az idézett rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a közbeszerzési jogszabályok megsértése miatti jogorvoslat lehetősége nem illet meg mindenkit, sőt a jogosultak egy részére vonatkozóan a kérelem benyújtását még feltételekhez is köti.
Feltétel nélkül kizárólag az ajánlatkérő nyújthat be jogorvoslati kérelmet.
Az ajánlattevői, a részvételre jelentkezői, illetve az egyéb érdekelti minőség megléte viszont önmagában nem elegendő a jogorvoslati jogosultság, másként az ügyfélképesség megállapításához. Szükséges még az is, hogy a kérelmezőt jog vagy jogos érdek sérelem érje, mégpedig a jogsértő valamilyen Kbt.-be ütköző tevékenységének megvalósulásával.
A gyakorlatban az ajánlatkérőn kívüli kérelmezői kör ügyfélképességének kérdését a Döntőbizottság az adott ügy összes körülményét vizsgálva, azokat mérlegelve állapítja meg; és az elemzés során az alábbi feltételek megvalósulását vizsgálja:
A közbeszerzési eljárás jogellenes mellőzése esetén érdekeltnek tekinthető például az a személy (szervezet), aki (amely) a beszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végez, és ezt bizonyítani is tudja, azaz potenciális ajánlattevő lehetne, ha a beszerzés közbeszerzési eljárás lefolytatásával valósult volna meg.
A jogorvoslati kérelem benyújtására vonatkozó jogosultság elemzése során feltétlenül foglalkozni kell a Kbt. hivatkozott rendelkezésének azon kitételével is, miszerint az a kérelmező nyújthat be kérelmet, akinek jogát vagy jogos érdekét az „e törvénybe", azaz a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A jogalkotó e kitétel megfogalmazásával egyértelművé tette azon elvárását, hogy csak a Kbt. rendelkezéseinek megsértése miatt kérelmezhető a Döntőbizottság jogorvoslati eljárása.
A jogsértés megtörténtétől számított 90 napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.
Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetőleg ezek módosításával kapcsolatban az – adott esetben módosított – ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejártáig lehet kérelmet benyújtani, azonban, ha a Kbt. 323.§ (2) bekezdése szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a Kbt. 323.§ (2) bekezdése szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni.
A jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni:
a) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított 15. (tizenötödik) napot;
b) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál;
c) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját;
d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt.-be ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról, illetőleg teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől számított 30. (harmincadik) napot.
A jogsértés megtörténtének kell tekinteni:
a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését;
b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét;
c) a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését.
Ha a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés a Kbt. 323.§ (2) bekezdése szerinti határidő leteltét követően jut a kérelmező tudomására, a kérelmet a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított 1 éven belül nyújthatja be.
A fenti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A kérelem kötelező tartalmi elemei:
a) a kérelmező (és képviselőjének) neve, székhelye (lakóhelye), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tények;
b) a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének neve, székhelye és a közbeszerzés tárgya, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző neve, székhelye és a beszerzés tárgya;
c) a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontja;
d) a megsértett jogszabályi rendelkezés;
e) a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítvány, ennek indokai;
f) ideiglenes intézkedés (Kbt. 144.§) elrendelésére irányuló indítvány, ennek indokai;
g) a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert neve, székhelye (lakóhelye)
h) hogy volt-e előzetes vitarendezés, továbbá ha volt, annak eredményét, illetve az ajánlatkérő válaszát, melyet csatolni is kell.
A kérelemhez csatolni kell - ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el az eljárásban – a kérelmező meghatalmazott képviselőjének meghatalmazását, továbbá
A kérelemhez csatolni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.
A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány - a kérelmező által ismert - ügyfél az eljárásban részt vesz.
A Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek mértékét a 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet állapítja meg.
A Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért - ideértve a minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, valamint a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárást is - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek alapja
Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a megjelölt kérelmi elemek számához igazodóan a következő:
a) 1-3 közötti kérelmi elem esetében a díj mértéke megegyezik az alapösszeggel;
b) 4-6 közötti kérelmi elemre hivatkozás esetében: az alapösszeg 125%-a;
c) 7-10 közötti kérelmi elemre hivatkozás esetében: az alapösszeg 150%-a;
d) 11-15 közötti kérelmi elemre hivatkozás esetében: az alapösszeg 175%-a;
e) 16 vagy afeletti számú kérelmi elemre hivatkozás esetében: az alapösszeg kétszerese.
Kérelmi elemen a – szükség esetén kiegészített – kérelemnek azt a jól körülhatárolt részét kell érteni, mely tartalmazza a jogsértőnek vélt ajánlatkérői (kérelmezetti) magatartást, az azzal megsértett jogszabályi rendelkezés vagy rendelkezések megjelölését, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt és annak indokait.
A jogorvoslati kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást.
Ha a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás irataiból a közbeszerzés becsült értéke a kérelmező számára nem ismerhető meg, akkor ezt a tényt a kérelmező jogorvoslati kérelmében köteles a Közbeszerzési Döntőbizottság tudomására hozni. Ez esetben a Közbeszerzési Döntőbizottság – a rendelkezésre álló adatok alapján – hiánypótlási felhívás keretében közli a kérelmezővel az igazgatási szolgáltatási díj alapjául szolgáló becsült érték összegét.
A becsült érték – részajánlattétel esetében a jogorvoslattal érintett rész értékének – megállapítása érdekében a Közbeszerzési Döntőbizottság az ajánlatkérőt adatközlésre hívhatja fel, melyet az ajánlatkérő 2 munkanapon belül köteles teljesíteni.
Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmét az eljárás folyamán újabb kérelmi elemekkel egészíti ki, a Közbeszerzési Döntőbizottság felhívására köteles az igazgatási szolgáltatási díjat az újabb kérelmi elemre (elemekre) figyelemmel is megfizetni.
Ha a kérelmező az igazgatási szolgáltatási díj kiegészítését elmulasztja, a Közbeszerzési Döntőbizottság az új kérelmi elemek vonatkozásában nem köteles eljárni.
A Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában az eljárási költségekről való döntés keretében az igazgatási szolgáltatási díjról az alábbiak szerint rendelkezik.
Ha a jogorvoslati ügyet lezáró érdemi határozatban a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja a jogsértés megtörténtét és a Kbt. 152.§ (2) bekezdés d)-f) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 200.000 forintot meghaladó része a kérelmezőnek a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozatának megküldését követő 8 napon belül visszajár.
Az igazgatási szolgáltatási díj összegéből 200.000 forint ilyenkor is a Közbeszerzési Hatóság saját bevétele, amelynek viseléséről a Közbeszerzési Döntőbizottság a Ket. szerint az eljárási költségekre vonatkozó általános szabályok szerint rendelkezik.
Az alaptalan kérelem esetében a díj nem kerül visszatérítésre, a kérelmező viseli az igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.
Ha a kérelmező jogorvoslati kérelmében több jogsértés megállapítását is kérte, de a Közbeszerzési Döntőbizottság az ügy érdemében hozott határozatában a kérelemnek csak részben ad helyt, az igazgatási szolgáltatási díjnak a Közbeszerzési Hatóság a fentiek szerinti saját bevételével csökkentett részét az alapos és alaptalan kérelmek arányának figyelembevételével téríti vissza a kérelmezőnek.
A Döntőbizottság az eljárást hivatalból megindítja, ha azt – feladatkörük ellátása során a Kbt.-be ütköző magatartás vagy mulasztás tudomásukra jutása miatt – az alábbi szervezetek, illetve személyek kezdeményezik:
a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke,
b) az Állami Számvevőszék,
c) a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv,
d) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv,
e) a Magyar Államkincstár,
f) az alapvető jogok biztosa,
g) a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet,
h) a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet,
i) a Gazdasági Versenyhivatal,
j) a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv
k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
l) a legfőbb ügyész.
A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását a kezdeményezésre jogosultak az alábbi határidővel kezdeményezhetik:
a) a Közbeszerzés Hatóság elnöke, a közigazgatási hivatal, a kincstár, az alapvető jogok biztosa, a közbeszerzéshez támogatást nyújtó szervezet, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet, a központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet, a Gazdasági Versenyhivatala és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jogsértés tudomásra jutásától, közbeszerzési eljárás mellőzése esetén a szerződés megkötéséről, vagy – ha ez nem állapítható meg – teljesítésének bármelyik fél általi megkezdéséről történt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a jogsértés megtörténtétől számított 1 éven belül, illetőleg – a közbeszerzési eljárás mellőzése estén – 3 éven belül,
b) az Állami Számvevőszék, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv és a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv és a legfőbb ügyész a jogsértés tudomásra jutásától számított 30 napon belül, de legfeljebb a jogsértés megtörténtétől számított 3 éven belül, közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötésének időpontjától, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdésétől számított 3 éven belül kezdeményezheti.
A Közbeszerzési Hatóság elnöke a Döntőbizottság hivatalból való eljárását kezdeményezi, ha
Ha a Döntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdéséről a Döntőbizottság részére megküldött iratok vizsgálata során megállapítja, hogy megalapozottan feltételezhető a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetőleg alapelveinek megsértése, az iratok beérkezésétől számított 15 napon belül hivatalból megindítja a Döntőbizottság eljárását.
Ha a megküldött iratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága meghatározott feltételeinek fennállása, illetőleg az előírt ajánlattételi felhívás jogszerűsége, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke felhívja az ajánlatkérőt a szükséges adatok 3 napon belüli pótlására.
Ha az ajánlatkérő a hiányokat nem pótolja, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke a rendelkezésre álló adatok alapján dönt az eljárás megindításáról.