|
|
|
Ingyenes
|
|
|
|
|
Ingyenes
|
|
Az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelmény vonatkozhat:
a) szakmai tapasztalatra és képzettségre,
b) műszaki és technikai feltételekre,
c) minőségbiztosítási vagy környezetgazdálkodási szabványokra,
d) gazdasági és pénzügyi helyzetre.
Az ajánlatkérő köteles az eljárásban
szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni.
Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni.
Ennek során meg kell határozni, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.
Nem jogszerű például az a feltétel, hogy „nem alkalmas az ajánlattevő, ha nem tud felmutatni megfelelő referenciát".
Megfelel viszont e törvényi előírásnak az az alkalmassági feltétel, mely szerint „Műszaki, illetve szakmai alkalmasságot kizáró tényező, ha ajánlattevő az előző három év bármelyikében nem rendelkezik a közbeszerzés tárgyával azonos területen legalább nettó 120.000.000 forint értékű referenciával".
Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását
Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek.
A közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők azon gazdasági és pénzügyi helyzetre vonatkozóan – a Kbt. 55.§ (1) bekezdés d) pontja alapján – meghatározott követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg.
Az új Kbt. megszünteti a sok kérdést felvető erőforrást nyújtó szervezet fogalmát. Általános jelleggel rögzíti, hogy az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők bármely más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül.
Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik. A zárójelbe tett „is" szócska kifejezi, hogy a külső szervezet adtainak felhasználása egyrészt helyettesítheti az ajánlattevő alkalmasság igazolása körében megjelölt adatait, másrészt kiegészítheti azokat.
A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést, továbbá köteles nyilatkozni, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
A jogalkotó azonban szükségesnek látta rendelkezni arról, hogy olyan esetekben, amikor az alkalmasság igazolásához bemutatottakat az ajánlattevő a szerződés teljesítése során nem tudja ténylegesen igénybe venni (ilyen tulajdonképpen minden, a múltra vonatkozó feltétel előírása, különösen a beszámoló adatai vagy a teljesített szerződéses referenciák), a visszaélések elkerülése érdekében a jogszabály tartalmazzon olyan előírást, amely biztosítja, hogy a külső szervezet adatai valóban alátámasztják az ajánlattevő alkalmasságát.
Ezért meghatározásra kerültek azok az esetkörök, amelyekben az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolása során a más szervezet kapacitására támaszkodhat.
a) Ha az alkalmasság igazolásakor bemutatott, más szervezet által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni és ennek módjáról nyilatkozik, ilyen nyilatkozatnak tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került.
b) Ha az alkalmassági követelmény korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésére vonatkozik, az ajánlattevő (részvételre jelentkező) nyilatkozik arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja, amely lehetővé teszi e más szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során.
c) A gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során - az a) pontban foglaltakon túl - akkor is, ha az ajánlattevő (részvételre jelentkező) ajánlatában (részvételi jelentkezésében) benyújtja az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatát, amelyben e más szervezet az ajánlattevő fizetésképtelensége esetére kezességet vállal az ajánlatkérő mindazon kárának megtérítésére, amely az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben érte, és amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg. A kezességvállalással tehát az új Kbt. a visszaélések elkerülése érdekében komoly felelősségvállalást ír elő azon szervezetek számára, amelyek olyan kapacitásaikkal igazolják az ajánlattevő alkalmasságát, amelynek a teljesítés során konkrét felhasználása nem elképzelhető. A kezesség a Kbt. háttérjogszabályát képező Ptk. 272.§-a alapján a hitelező (ez esetben az ajánlatkérő) és a kezes (a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet) szerződésével jön létre. Kezességgel feltételes és jövőbeni követelés is biztosítható, és bár a kezesség vállalása a Ptk. 272.§ (2) bekezdése alapján csak írásban történhet, a kezesi szerződés érvényessége a bírói gyakorlat alapján nincs írásbeli alakhoz kötve, ezért a kezesség vállalásának elfogadása más módon is megtörténhet (pl. ráutaló magatartással), a kezesség elfogadását nem kell feltétlenül írásban visszaigazolni. Az előbbieknek megfelelően tehát a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet kezességvállaló nyilatkozata az ajánlatkérő kifejezett írásbeli visszaigazolása hiányában is érvényesíthető kötelezettségvállalást keletkeztet, amennyiben az alkalmasság igazolásához az ajánlatkérő a nyilatkozatot elfogadja, ez egyúttal magában foglalja a jogszabály által előírt kezességvállalás elfogadását is az ajánlatkérő részéről. A külső szervezet kezességvállalása ugyanakkor többszörösen feltételes, felelőssége csak arra az esetre áll fenn, ha az az ajánlattevő lesz a nyertes ajánlattevőként szerződő fél, amelynek alkalmasságát igazolta, az ajánlattevő fizetésképtelen helyzetbe kerül, másrészt felelőssége csak azon károk megtérítésére szorítkozik, amely más biztosítékok érvényesítésével nem térült meg az ajánlatkérő számára.
Az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében más állami szervtől vagy gazdasági szereplőtől információt kérni. A megkeresett szervezet három munkanapon belül köteles az információt megadni.
Az ajánlatkérő jogosult az alkalmasság megítélése céljából az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben megnevezett személyek természetes személyazonosító adatait, valamint képzettségre és végzettségre, szakmai gyakorlatra, szervezeti, köztestületi tagságra, valamint gazdasági társaságban fennálló tagságra vonatkozó adatait kezelni.
A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben kerül meghatározasra, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság ellenőrzésére milyen igazolási módokat, illetve milyen dokumentumok benyújtását írhatja elő, illetve köteles elfogadni.