|
|
|
Ingyenes
|
|
A törvény alkalmazási körét (hatályát) a közbeszerzés fogalmával határozza meg. Ennek értelmében közbeszerzésnek minősül és a Kbt. rendelkezéseit kell alkalmazni azon beszerzésekre, amelyeket
megvalósítása érdekében folytatnak le, feltéve, hogy
A közbeszerzési törvény tehát a közbeszerzési kötelezettség alá tartozó visszterhes beszerzések körét a következőképpen határozza meg:
1. meghatározza azon szervezeteknek azt a körét, amelyek a hatálya alá tartoznak, azaz közbeszerzési szempontból ajánlatkérőknek minősülnek;
2. megadja azokat a beszerzési tárgyakat, amelyeket az ajánlatkérőknek minősülő szervezetek közbeszerzési eljárás keretében kötelesek beszerezni, ha
3. a beszerzés értéke eléri a törvényben meghatározott közbeszerzési értékhatárokat.
A törvény közösségi eljárásrendben a tervpályázati eljárásokat is szabályozási körébe vonja; azonban ezen eljárásoknak csupán a legalapvetőbb normáit adja meg, a részletszabályok kormányrendeletben kerültek meghatározásra. A tervpályázati eljárások tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
A tervpályázat olyan eljárás, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv számára - főként az építészet és építés területén - egy olyan tervnek vagy tervrajznak a megszerzését, amelyet díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatás után egy bírálóbizottság választott ki. A tervpályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet határozza meg.
A közbeszerzési törvény lehetőséget biztosít a közbeszerzési törvény önkéntes alkalmazására. Azonban egyben azt is egyértelművé teszi, hogy a törvényt önként alkalmazó szervezetekre a törvény minden rendelkezése vonatkozik, ennek megfelelően a közbeszerzést önként vállaló szervezetek kötelesek a törvény minden szabályát betartani, és e rendelkezések megsértése esetén velük szemben jogorvoslati eljárást lehet kezdeményezni, illetőleg jogkövetkezményeket alkalmazni.