Első Rész - Általános és közös szabályok

Az Első Részben kerülnek megfogalmazásra

• az általános rendelkezések (I. fejezet) és
• az értelmező rendelkezéseken (II. fejezet)

túl azon szabályok, amelyek valamennyi közbeszerzésre irányadóak, így a 2012. január 1. napjáig hatályos közbeszerzési törvénytől eltérően és egyszerűsítő módon ezen részben került meghatározásra

• a törvény személyi és tárgyi hatálya (III. fejezet), azaz
• az ajánlatkérők,
• a közbeszerzési tárgyak,
• közbeszerzési értékhatárok,
• a közbeszerzés értéke,
• az alkalmazandó eljárásrend,
• az ajánlatkérőkre és a gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezések (IV. fejezet) körében
• a közbeszerzési eljárások tervezésével és előkészítésével kapcsolatos szabályok (közbeszerzési terv, közbeszerzési szabályzat, szakértelem),
• központosított közbeszerzés,
• összeférhetetlenség,
• az ajánlattétel/ részvételi jelentkezés struktúrája (közös ajánlattétel/részvételi jelentkezés, projekttársaság, a verseny biztosítása,
• a fenntartott szerződések,
• közzététel és a kommunikáció (V. fejezet)
• dokumentáció,
• kapcsolattartás,
• határidők számítása.

Második Rész

Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések

A Kbt. Második Része az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályait tartalmazza.

E rész legnagyobb részében (a VI-XI. fejezet) – hasonlóan más európai törvények felépítéséhez – az uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzésekre általánosan irányadó eljárási szabályokat fogalmaz meg. Ezt követően a XII. fejezetben kerülnek meghatározásra az alkalmazható közbeszerzési eljárási fajták és ezen eljárási fajták menete. Vagyis a jogalkotó a 2012. január 1-ig hatályos Kbt.-hez képest fordított logikát követ: először áttekinti a közbeszerzési eljárások általánosítható szabályait és eljárási cselekményeit, majd ezt követően a közbeszerzési eljárások fajtáinál az azokra irányadó sajátos szabályokat jeleníti meg.

A XIII. fejezet az építési koncesszió sajátos szabályait tartalmazza.

A XIV. fejezet a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó sajátos alapvető szabályokat foglalja össze, a részletszabályokat egy végrehajtási rendelet fogja kiegészíteni.

Harmadik Rész - Nemzeti eljárásrend

A Harmadik Részben az alapvetően az uniós értékhatár alatti beszerzésekre alkalmazandó nemzeti eljárásrend esetén alkalmazandó szabályokról rendelkezik.

Negyedik rész - A közbeszerzési szerződések

Az Új Kbt. szakít a 2012. január 1-ig hatályos Kbt. azon megoldásával, hogy a szerződés megkötésének szabályait a közbeszerzési eljárás lezáró mozzanatként a közbeszerzési eljárás lefolytatásának körében adja meg: az új törvény Negyedik Része egy közbeszerzési szerződések cím alatt egy részben állapítja meg

• a szerződés megkötésére,
• a szerződés tartalmára,
• a szerződés érvénytelenségére,
• a szerződés teljesítésére,
• a szerződés módosítására,

vonatkozó szabályokat.

Ötödik Rész - Jogorvoslat

A közbeszerzésekkel, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos szabályrendszer fontos részét képezik a jogorvoslat szabályai. Szükséges, hogy megfelelő jogi garanciák legyenek biztosítva mind az ajánlattevők, mind a közbeszerzési eljárásban érintett egyéb jogalanyok számára, hogy megfelelő jogorvoslatot kapjanak a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályokba ütköző döntésekkel, eljárási cselekményekkel szemben. A jogorvoslatra vonatkozó szabályok önálló részben, a törvény Ötödik Részében kerültek szabályozásra.

Hatodik Rész - Intézményrendszer

Az új Kbt. Hatodik Része a Közbeszerzési Hatóságra vonatkozó szabályokat tartalmazza.

• < Előző
• Következő >