Az új közbeszerzési törvény (2011. évi CVIII. törvény) készítése során fontos szerepet kapott a törvény szerkezetének a jelenleginél átláthatóbb módon történő kialakítása, a törvény rövidebbé tétele, továbbá az egyes eljárástípusok megújítása és rugalmasabbá tétele.

1) Átláthatóbb szabályozás

Az új Kbt. az első részében megfogalmazott általános rendelkezéseket követően a második részben, hasonlóan más európai törvények felépítésének logikájával, az uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzésekre általánosan irányadó eljárási szabályokat fogalmaz meg. Ezt követően kerülnek meghatározásra az alkalmazható közbeszerzési eljárási fajták és az egyes eljárási fajták menete. Vagyis a jogalkotó a hatályos Kbt.-hez képest fordított logikát követ: először áttekinti a közbeszerzési eljárások általánosítható szabályait és eljárási cselekményeit, majd ezt követően a közbeszerzési eljárások fajtáinál az azokra irányadó sajátos szabályokat jeleníti meg.

Az új Kbt. lényegesen rövidebb, azonban ennek az is ára, hogy több teület kerül részletesen végrehajtási rendelet útján szabályozásra. Pl. az alkalmassági igazolásának módjai, a kizáró okok igazolása, a közszolgáltatók által lefolytatható eljárások teljes szabályozása.

2) Néhány jelentős eljárási szabály változás

- A bontási eljárás kezdetén (tárgyalásos eljárás esetén a végső ajánlat megtétele előtt) ismertetni kell a rendelkezésre álló fedezetet.

- A hiánypótlás ismét újraszabályozásra kerül:

• A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen az ajánlati, részvételi, illetve ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak.
• A hiánypótlás keretében nem lehet új gazdasági szereplőt bevonni az eljárásba. Azonban a hiánypótlás során a Kbt. 26. § nem megfelelő alkalmazása esetén (azaz, ha a közbeszerzés értékének 25%-át meghaladó mértékben igénybe venni gazdasági szereplő alvállalkozóként és nem ajánlattevőként került megjelölésre), az ajánlatban vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi jelentkezésben alvállalkozóként megjelölt gazdasági szereplő közös ajánlattevőnek vagy több szakaszból álló eljárásban kizárólag a részvételi szakaszban közös részvételre jelentkezőnek minősíthető.
• A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:

  a) a Kbt. 2. § (1)-(4) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy

  b) az ajánlati kötöttség megsértésével, azaz a beszerzés tárgyára vagy a szerződés feltételeire adott tartalmi ajánlat ("szakmai ajánlat") módosításával.

  A b) ponttól eltérően a hiánypótlás vagy felvilágosítás megadása során javítható az ajánlatban előforduló olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny eredményét és az értékeléskor (Kbt. 63. § (4) bekezdése) kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

- A tárgyalásos eljárás szabályai részletesebben kerülnek meghatározásra, így például

• részletesebben kimunkálásra kerül, hogy a tárgyalás során a felek meddig mehetnek el:

"A tárgyalás során a közbeszerzés tárgya és feltételei nem változhatnak olyan módon, hogy

a) a részvételi felhívásban, az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban közölt feltételek olyan jelentős mértékben módosulnak vagy egészülnek ki, amely torzítja a versenyt vagy sérti a gazdasági szereplők esélyegyenlőségét, különösen ha az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni, vagy a változás következtében valamelyik ajánlattevő nem lenne képes a tárgyalások befejezésével végleges ajánlatot tenni,

b) az értékelés szempontjai vagy módszere változna" (Kbt. 92.§ (5) bekezdés).

• A tárgyalásos eljárás esetén az ajánlatok elbírálását két szakaszban kell elvégezni (Kbt. 93.§ és 98.§).

- Megszűnik az eredményhirdetés, az eljárás eredményét uniós eljárásrendben is az összegezés megküldése útján kell közölni.

3) A nemzeti eljárásrend szabályai alapvetően megváltoznak

- Megszűnik az egyszerű eljárás: az uniós értékhatárt el nem érő értékű közbeszerzések esetén is alkalmazható valamennyi eljárási fajta (nyílt, meghívásos, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás, keretmegállapodás, versenypárbeszéd).

- Tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd előfeltétel nélkül alkalmazható.

- Árubeszerzés és szolgáltatás estén az ajánlatkérő az uniós értékhatárokat el nem érő értékű árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésre irányuló közbeszerzése megvalósításakor - választása szerint - a Kbt. 123.§-a szerinti, az uniós eljárásásrendjének szabályai által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.

- Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat:

a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot;

b) a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid ideig állnak fenn, és az ellenszolgáltatás a piaci árakhoz képest lényegesen alacsonyabb, továbbá e kedvező feltételek igénybevétele az e rész szerinti eljárás alkalmazása esetén meghiúsulna;

c) a közbeszerzés külképviselet számára történik.

Ezen esetben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról nem kell tájékoztatni a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét.

4) Újraszabályozásra kerül a keretmegállapodásos eljárás és a versenypárbeszéd.

- A versenypárbeszéd szabályait az új Kbt. több ponton is megváltoztatja, hogy egyértelműbb szabályozás álljon a jogalkalmazók rendelkezésére és ezáltal az ajánlatkérők nagyobb magabiztossággal válasszák ezt a hazánkban nem elterjedt, de összetett beszerzéseknél jó lehetőségeket kínáló eljárásfajtát.

A versenypárbeszéd olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd miután kialakult a beszerzési tárgy és a szerződéses feltételek ajánlatkérői igényeknek megfelelő meghatározása, az ajánlattevők arra tesznek ajánlatot. A versenypárbeszéd sajátossága a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljáráshoz képest, hogy a párbeszéd nem az ajánlattételi szakaszba ékelődik be, hanem egy önálló eljárási szakaszban zajlik. Az új Kbt. ennek megfelelően három szakaszos eljárásként, a következő három szakasz elkülönítésével szabályozza a versenypárbeszédet: részvételi szakasz, párbeszéd és ajánlattételi szakasz. A részletes szabályokat az új Kbt. 101-107.§§-ai szabályozzák.

- Az új Kbt. a keretmegállapodás intézményét alapvetően megújítja.

A keretmegállapodás egy vagy több ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő között létrejött olyan megállapodás, amelynek célja, hogy rögzítse egy adott időszakban közbeszerzésekre irányuló, egymással meghatározott módon kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, az előirányzott mennyiséget.

Az ajánlatkérő a közbeszerzését két lépcsőben valósítja meg: először nyílt, meghívásos, vagy – ha a tárgyalásos eljárás alkalmazásának feltételei fennállnak – tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt, majd a közbeszerzés megvalósítására a keretmegállapodás alapján kerül sor annak megfelelően, hogy milyen típusú keretmegállapodást kötöttek a felek. A Kbt. a keretmegállapodások négy típusát határozza meg:

a) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza;

b) egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza;

c) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza;

d) több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét vagy azokat nem kötelező erővel tartalmazza.

A részletes szabályozást az új Kbt. 108-110.§§-ai tartalmazzák.